Rocky hatvanhárom - A KIÜTÉS filmbeszámoló
A tavalyi év során Robert De Niro-t sok filmben láttam feltűnni (Gyilkos szezon, Last Vegas, Vérmesék), úgy tűnik mindent elvállal annak érdekében, hogy neve fenn maradjon, de kérdés, hogy a nézők számára ugyanaz a fickó marad-e, mint eddig. Ettől eltekintve ültem neki a Grudge Match-nek, kíváncsi voltam mégis miről szólhat, annak ellenére, hogy nem vagyok egy boksz rajongó. Főleg Stallone-ra voltam inkább kíváncsi, ahogy "öregszik" egyre szimpatikusabb lett, magam sem tudom miért.
A film akár szólhatna Rocky-ról is, mert hát Stallone, meg boksz, meg feltűnik azért egy-két utalás is, na de nem is ez a lényeg. A sztori nagyjából annyi, hogy két (régen) híres bokszoló elkerülték az egymás elleni nagy összecsapást még annak idején, ráadásul legjobb barátságuk is tönkre ment, na mi miatt? Inkább ki... persze, hogy egy nő miatt.
Mikor elkomorult, hétköznapi nyugdíjas életüket élik, megjelenik a sablonszerű mitugrász, akit jelen esetben Kevin Hart játszik, hogy apja nyomdokaiba lépve megszervezze az évszázad bunyóját a két letűnt csillag főszereplésével.
Adódnak konfliktusok is, hogyne adódnának... megjelenik a nő, bocsánat, A NŐ, aki miatt szétment a barátság, kiderül, hogy Kölyöknek (De Niro) van tőle egy fia (Jon Bernthal, aki szintén kezd minden második filmben feltűnni egy-egy pillanatra), a nőnek, nevezzük Sally-nek (Kim Basinger) volt valakije, de közben meg Pengét (Stallone) szereti. Jaj, de körmönfont szerelmi szál ez. Ezen kívül minden egyes jelenet annyira sablon, és kiszámítható, mint egy általános iskolás matekpélda. A happy end nem maradhat el, mindenki jól jár, erkölcsi szinten legalábbis, mindenki mindenkivel kibékül, csorog a nyál, és boldogság. Ezt bele lehetett volna sűríteni maximum másfél órába, a maga majdnem két órányi játékidejével elég vontatottnak hat, és fölöslegesnek. Párszor sikerült megnevettetnie a filmnek, egy vasárnap esti vígjátéknak mindenképpen tökéletes, nem is kell többet várni tőle.
Ami pozitívum és tetszett, az a párhuzam az öregedő színészek és a karakterük között. Igen, idősek, talán kiöregedtek, fontolgatják a visszatérést, hogy megéri-e egyáltalán, de rájönnek, hogy ez az életük, amit szeretnek és csinálnak mióta eszüket tudják, és ezt nem hagynák fel semmiért. A boksz jelen esetben a színészi karrier hasonlata, ami végig megfigyelhető, és elgondolkodtató. Tele van kihívással, szebb és rosszabb napokkal, de mindig van, amiért megéri csinálni, és az nem feltétlenül a pénz. (Manapság sajnos ez nem biztos, hogy igaz)
A Kiütés egy egyszerű vígjáték/dráma, egy nehéz nap után kikapcsolja az embert, nem nyújt semmi extrát, de vicces, vannak érzelmek, akár családdal remek szórakozás lehet.
ÉRTÉKELÉS
Látványvilág/Rendezés: 10/5
Sztori/Cselekmény: 10/5
Zene: 10/6
Színészi játék: 10/6